Felújítják a Dabasi Halász-kastély kertjét

2016.1.3.
img

A XX. század eleji állapotoknak megfelelően rekonstruálják a Dabasi Halász-kastély kertjét Kápolnásnyéken. A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány a kastély felújítását követően a történeti kert értékeinek megőrzéséért pályázott az Európai Unió támogatására. A , „Kápolnásnyék, Dabasi Halász-kastély egykori parkjának rekonstrukciója” elnevezésű projekt keretében 149,99 millió forintos keretet nyert el a projektgazda.

Kápolnásnyéki Balassa András 1703-ban örök áron eladta nyéki és pettendi birtokait nagygyőri Kutas Istvánnak és Ferenczy Györgynek. A Kutas családnak hét lánya volt, így birtokai hétfelé oszlottak leányági öröklés révén. Így jutottak a chernelházi Chernel, a Telegdi Csanády, a Kazay, a Jablonczay, a Székely, a kenesei Kenessey és a Ravazdy családok egyenként 1000 katasztrális holdnál nagyobb földterületekhez. Ezen családok egyik örököse volt a Saáry família, amelynek Julianna nevű tagja nagysarlói Magyary-Kossa Péter felesége lett. Lányuk, Magyary-Kossa Anna kezével került a Dabasi Halász Sámuel kezére a birtok a 19. század első felében.

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből származó, rendkívül kiterjedt, 1669-ben nemesi címet nyert Dabasi Halász családnak az előnevet adó Dabas településen nem kevesebb, mint 18 kúriája áll. A família nemesi levelét 1818-ban hirdették ki Fejér vármegyében. Itteni kúriájukat nem tudni mikor emeltették, valószínűleg a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban. A házaspár lányát, Antóniát Dabasi Halász Lázár vette feleségül. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után Schweidel József tábornok, aradi vértanú lányát, Schweidel Annát Halász Gedeon vette feleségül.

A 19. század második felében Halász Lázár volt az egyik legnagyobb birtokos Nyéken, gazdaságát 1893-ban már bérlők művelték. Ez olyan jól jövedelmezett, hogy a család 1895-ben már 1235 katasztrális holdat birtokolt, korábbi földjeinek dupláját, és övék volt a legjobban gépesített gazdaság is. Fia, Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család kápolnásnyéki kastélyát. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta. Az 1945 utáni kollektivizálással termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty TSZ irodái működtek a falai között. Az épület ezekben az időkben felújításra nem került, állapota folyamatosan romlott.

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány megalakuláskor kitűzött célja volt, hogy a Velencei-tó környéki települések lakossága számára minőségi kulturális szolgáltatásokat nyújtson, és védje, megőrizze a kistérség településein megtalálható kulturális értékeket, építészeti örökséget. Az Alapítvány által bérelt Dabasi Halász-kastély és kertje, mint a vidéki középnemesi építkezés jelentős emléke 2011 óta élvez műemléki védettséget.

A kastélyhoz tartozó kert kialakítása és területe az épület átépítéseivel együtt változott. A kerttörténeti kutatás során feltárt szerkezet a II. világháborút követő évtizedek alatt teljes pusztuláson ment keresztül. A XX. század eleji állapot visszaállítására törekedtek az átépítési terv kidolgozásakor.

A projekt keretében megvalósul a történeti telepítésből származó növényzet megőrzése, a kert útrendszerének az eredetihez hasonló visszaállítása, a kert természeti értékeinek, szerkezeti elemeinek védelme és a hitelesség kritériumainak megfelelő helyreállítása. A fejlesztés eredményeképpen hosszú távon is megőrizhető a terület kiemelkedő jelentőségű ökológiai és kerttörténeti értéke.

A fejlesztés egy 1,37 hektáros területen valósul meg, melynek eredményeképpen több mint 11 ezer m2 zöldfelület borítja majd a helyszínt. A sétaút kialakításával az Alapítvány a kert eredeti hangulatát igyekszik megidézni.

A kastély és kertje a kiállításokon túl kikapcsolódási és vendéglátási szolgáltatásokat is nyújt majd a műértő közönségtől a Velencei-tó környéki településekre érkező turistákon át a helyi lakosság számára.