Emlékévvel tisztelegne hős védői előtt Szigetvár

2015.11.17.
img

Emlékévvel tisztelegne jövőre várának 1566-os török ostromakor elesett hős védői előtt Szigetvár.

Varga Zoltán, a "leghősiesebb város" címmel kitüntetett település alpolgármestere hétfőn, a várban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: reményeik szerint az Országgyűlés hamarosan meghirdeti az emlékévet, amelynek keretében számos, a középkort idéző színes, érdekes programmal várnák a látogatókat.

Az ostrom 450. évfordulója alkalmából rendezett emlékév február 13-án, Szigetvár török alóli felszabadulásának ünnepén kezdődne történészkonferenciával, irodalmi vetélkedővel, viselettörténeti bemutatóval, gasztronómiai és zenei esttel - emelte ki.

Hozzátette: az azt követő hónapokban sor kerülhet tudományos, zenei, szépirodalmi, képzőművészeti pályázatok meghirdetésére, tudományos összejövetelekre, magyar, horvát s török fiatalok táborozására, katonazenekarok, régizenei együttesek fellépésére, korhű íjászversenyre, vadászatokra, Zrínyi-lakomára, s láthatja a közönség Moravetz Levente Zrínyi 1566 című rockmusicaljét, valamint Ivan Zajc Zrínyi című operáját.

Az emlékév kiemelkedő eseményei terveink szerint augusztus 1. és szeptember 7. között lesznek, amikor hagyományőrzők eljátsszák az 1566-os ostromot - mondta el Varga Zoltán, hozzáfűzve, hogy szeptember 7. és 11. között Szigetvárra várják a magyar, a horvát és a török államfőt.

Vass Péter polgármester arról szólt, hogy az emlékévhez kapcsolódóan tervezik a várrekonstrukció folytatását: a falak, szálloda és wellnessközpont, Zrínyi-terem kialakítását, a belső utak, a világítás, bútorok megújítását. Kitért rá, a munkálatok költségét 1,7 milliárd forintra becsülik, a pénz előteremtéshez nélkülözhetetlen a kormányzat segítsége.

Lehetőség nyílik a szintén a várban álló Szulejmán-dzsámi, valamint a város határában található Magyar-Török Barátság Park felújítására, ehhez a török állam nyújtana támogatást - jegyezte meg.

Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására tartó I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és harc közben elestek. Az ő tiszteletükre rendezik 1833 óta Magyarország egyik legrégebbi emlékünnepségét, a Zrínyi-napokat.

Szigetvár ostromához emellett meg egy fontos esemény kapcsolódik. I. Szulejmán szeptember 6-án, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmény épült.

A város és a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség 2012-ben megállapodott a szultán síremlékének megtalálására irányuló kutatások támogatásáról és a helyi törökkori műemlékek felújításáról.

A történészekből, geográfusokból, művészettörténészekből és régészekből álló kutatócsoport vezetője, Pap Norbert 2013 őszén jelentette be, hogy a szultáni türbe utáni kereséskor egy eddig ismeretlen oszmán kori település maradványaira bukkantak Szigetvár közelében.

A vezető idén szeptemberben az MTI-nek azt mondta: az írásos emlékekben Turbéknak nevezett, a türbéhez köthető középkori település lehetséges épületeinek, védelmi árkainak azonosítására, pontos helyük meghatározására irányuló kutatások legújabb eredményei rendkívüli derűlátásra adnak okot", jó esély van rá, hogy ráleltek a szulejmáni türbe lehetséges helyszínére.

Közölte, a zsibóti szőlőhegynél árokrendszert, derviskolostrohoz hasonló épületet és egy harmadik ingatlant, feltehetően katonai barakk maradványait fedezték fel. Ma azt feltételezik, hogy a korabeli források által jelölt, s általuk keresett épületcsoportot találták meg.

MTI