Megújult a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely

2015.09.05.
img

Csaknem 2,8 milliárd forintos beruházással megújult a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely, Magyarország leglátogatottabb római katolikus búcsújáróhelye. Megszépült a szabadtéri miséző hely, megközelíthetőbbé vált a Szűzanya szobra, felújították a zarándokházat, és új zarándokszállásokat is építettek.

A beruházás részleteit ismertető pénteki mátraverebélyi sajtótájékoztatón Szili Károly Attila, a pályázatot elnyerő Fons Sacer vállalkozás ügyvezető igazgatója elmondta: a fejlesztést 99 százalékban támogatta az Észak-magyarországi Operatív Program. A másfél évig tartó munkák során négyezer négyzetméternyi területen újítottak fel, és ugyanekkora területen építettek új létesítményeket, ezek a zarándokok kényelmét, a kegyhely jobb használhatóságát biztosítják.

Az új fogadóépületben és a közösségi terekben tematikus vallásturisztikai programokkal, étteremmel, galériával, vetítőteremmel és kávézóval is várják a búcsújárókat, a zarándokokat és a turistákat - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A szabadtéri misézőhely új burkolatot és utcabútorokat kapott, a lourdes-i barlangot immár nagyméretű mozaikkompozíció, Marko Rupnik jezsuita szerzetes munkája díszíti. A betegek már lépcsőzés nélkül is meg tudják közelíteni a barlang támfalában lévő fülkében elhelyezett Szűzanya szobrot.

A templomban az átalakítás révén jobban látható, és könnyebben megközelíthető lett a kegyszobor és a restaurált kegyoltár.

A Nógrád megyei kegyhelyen komfortosabbá tették a zarándokházat, és további zarándokszállásokat építettek. A három új épületben 140 ember szállásolható el. A fejlesztés része a kétszáz négyzetméteres, teraszos rendezvényterem, a 250 adagos konyha, az új mosdócsoportok, parkolók, kerékpártárolók, és a kegyházüzlet kialakítása, valamint a tereplépcsők, gyalogoshidak felújítása is.

Panyi Zsolt, a zarándokközpont igazgatója elmondta: a központ tavaszra lett "üzemképes", és azóta már 3 ezer vendégéjszakát regisztráltak, és újabb 3400 átutazó zarándok vette igénybe a szolgáltatásokat.

Kálmán Peregrin, a kegyhely igazgatója elmondta: a kommunizmus alatt a vallásosságot háttérbe szorítani igyekvő rendszer felélte a nemzeti kegyhelyet. Az 1950-es deportáláskor elvett területeket a rendszerváltás után vásárolták vissza.

Most érkezett el az idő, most értek meg a társadalmi folyamatok arra, hogy a nemzeti kegyhely egységes felújítására gondolhassunk; így valósulhatott meg Nagy Tamás építész tervei alapján a szent terek felújítása, alkalmassá tétele a 21. századi zarándokok számára, a kiszolgáló épületegyüttesek pedig azt segítik, hogy a zarándokok hosszabb ideig tartózkodjanak Szentkúton - tette hozzá a kegyhelyigazgató.

A felújított és új létesítményeket szombaton adják át és szentelik meg a kegyhelyen.

MTI