Szüreti mulatság: bíróval, bírónéval, csőszkirállyal és csőszkirálynővel

2015.10.08.
img

Minden évszaknak megvan a maga szépsége. Számomra az ősz az egyedi színkavalkád és a termés begyűjtésének időszaka. A rituális jellegű betakarításokra mindig úgy tekintettem, mint a kis- és nagyközösségek összekovácsoló tevékenységére. Tipikus őszi teendő például a szüret. A szüretelés évről-évre összehozza a családot, a szüreti bálok pedig a falu fiatalságát hangolják kicsit össze.

A minap egyik csoporttársam, Ivett mesélte, hogy szüreti mulatságon vett részt hétvégén szülőfalujában, Kincsesbányán. Rögtön fel is vetődött bennem a kérdés: vajon mennyire hasonlít ez a mulatság arra a születi mulatságra, amelynek én éveken keresztül Székelyföldön, Kisgalambfalván voltam a része.

img

A kisgalambfalvi szüreti mulatság egyik érdekessége, hogy az esemény fő attrakciójának számító rész, a csőszök tánca évtizedek óta ugyanaz. Bár néhány új elem került bele, de a koreográfia a szüleim fiatalkorából való. Az újonnan érkező táncosokat a csapat két vezetője: a csőszkirály és csőszkirálynő tanítja be. A „királyi” párnak ezenkívül annyi a szerepe, hogy ők táncolnak az élen, megkülönböztető-jelként piros helyett kék szalag van rajtuk, illetve a csőszkirály a csapat szószólója.

Szombat reggel a csőszök lovaskocsival (szekérre), illetve a csőszkirály és merészebb társai lóháton indulnak útjukra. A lovas-szekeres, székelyruhába öltözött csőszök, élőzene (harmonika és hegedű) kíséretében nyakukba veszik az országutat, hogy a környező falvakban és a városban szétkürtöljék: szüreti mulatság lesz Kisgalambfalván. Csalogatóként pedig az útmentén szemlélődők kóstolót is kapnak az ízletes borból, hogy igazán megjöjjön a kedvük a részvételhez. Kérésre pedig a csapat megáll és egy rövid részletet be is mutat az csősztáncból.

img

A körút általában délután 4-5 óráig tart, a csőszök sötétedéskor már a szüreti díszbe öltözött kultúrotthonban várják a bálozni érkezőket. Éjfélkor van a csősztánc: az egy hónapon keresztül begyakorolt táncot ekkor járják el a lelkes csőszpárok. A három visszatapsolás után (amire külön táncelemeket tanulnak) a csőszök fáradhatatlanul néznek elébe a következő feladatnak: a csőszkirály kijelenti, hogy „szabad a lopás”, ami a mennyezetről lógó szőlőfürtökre vonatkozik, de ha a tolvajt egy csősz elkapja, annak büntetést kell fizetnie. Ha minden fürt elfogyott, akkor a reggelig tartó evés-ivás-táncolás következik.

Kincsesbányán a szüreti mulatságba a kezdetektől bekapcsolódhat bárki: reggel a felvonuló lovaskocsi-karavánhoz a falu összes lovaskocsija csatlakozik, szalaggal, borostyánnal, szőlőfürtökkel feldíszítve. A résztvevő személyek is ünneplőt öltenek: népviseletet, maskarát – kinek mihez tartja kedve. A betyárosabb legények itt is lóháton vonulnak végig a menet kíséretében.

img

A csipet-csapat bírót és bíróné-t választ a felvonulás vezetőjeként. Őket követi a kisbíró, dobbal a kezében, aki a hírnök szerepét vállalja: ő csábítgatja mókás mondókájával a „falu népét” az esti táncmulatságra. A kisbíró mögött legények sora következik, akik ostort csattogtatva hívják fel az emberek figyelmét érkezésükre. Az utánuk érkező leányok-legények a csattanó ostorhangot énekhanggal finomítják: hegedű kíséretében nótázgatva vonulnak, az egész falu hosszát próbálva bejárni.

Előzetesen megállóhelyeket jelölnek ki, ahol a csapat egy helyre gyűl össze és táncolnak. A szemet gyönyörködtető produkcióért jutalom jár: a falubeliek pálinkával, borral és pogácsával látják vendégül a bálba invitáló fiatalokat. Az éjféli tombola főnyereménye a bíróné kosara, amiben minden földi jó fellelhető: csoki, bor, kávé és egyéb ínyencségek.

img

A felvonulás után kezdődhet a szüreti bál, amelynek megnyitó mozzanataként ismét táncol a csoport, majd addig mulathatnak a résztvevők, amíg a pirkadat a végét nem jelzi a bálnak.

Írta: Szabó Adél